Mit ír elő a KRESZ a gumiabroncsok állapotáról és profilmélységéről?
A biztonságos közlekedés egyik legfontosabb feltétele, hogy autónk gumiabroncsai megfelelő állapotban legyenek. A legtöbb autós tisztában van vele, hogy kopott gumival közlekedni veszélyes, de kevesen tudják pontosan, mit is ír elő a KRESZ, és milyen profilmélység számít még elfogadhatónak. Nézzük meg, milyen szabályokat kell betartani, és mit javasolnak a szakértők a téli hónapokra.
A KRESZ és a jogszabályi előírások
A magyar KRESZ (1/1975. KPM–BM rendelet) kimondja, hogy a jármű kizárólag megfelelő műszaki állapotban vehet részt a közúti forgalomban. Ez természetesen a gumiabroncsokra is vonatkozik.
A gumik állapotát több szempont alapján vizsgálják: nem lehet rajtuk sérülés, repedés, dudor, szövetláthatóság vagy egyenlőtlen kopás. Ezek mind a jármű forgalomból való kivonását is indokolhatják, hiszen a balesetveszélyt jelentősen növelik.
Ami a profilmélységet illeti, a hatályos szabályozás szerint a minimum 1,6 milliméter az a határérték, amely alatt az abroncs közúti forgalomban már nem használható. Ez az érték minden, az EU-ban forgalmazott személyautó-gumira érvényes, és a legtöbb esetben a gyártók is beépített kopásjelzőkkel (TWI) segítik a vizsgálatot: ha ez a jelzés egy szintbe kerül a futófelülettel, a gumi elérte a kopási határt.
Miért nem elég télen az 1,6 mm profilmélység?
Bár jogilag 1,6 mm-ig használhatók a gumik, a téli közlekedés egészen más tapadási körülményeket jelent. Hóban, latyakban vagy jeges úton a futófelület mintázata sokkal több vizet és havat kell, hogy kiszorítson, ezért a téli gumiknál minimum 4 mm profilmélység az, amit a szakemberek ajánlanak.
Ha a minta 4 mm alá kopik, drasztikusan romlik a tapadás, a fékút megnő, és az aquaplaning (felúszás) veszélye is jelentősen fokozódik. A biztonságos téli vezetés érdekében a legtöbb európai országban már 4 mm a jogszabályi minimum – ilyen például Ausztria vagy Németország is. Bár Magyarországon még nem kötelező, a szakértők egyértelműen javasolják ezt az értéket irányadónak.
Hogyan mérhető a profilmélység?
A profilmélységet többféle módon is ellenőrizhetjük. A legegyszerűbb egy profilmérő tolómérő vagy digitális mérőeszköz, de a legtöbb gumisnál és műszaki vizsgabázison is kérhetünk gyors ellenőrzést.
Sok autós a „100 forintos módszert” is ismeri: ha a pénzérme külső gyűrűje már kilátszik a mintázatból, akkor a gumi valószínűleg a cserehatár közelében van.
Fontos, hogy a profilmélységet mind a négy keréken mérjük, mivel az első és hátsó abroncsok kopása eltérhet. Ha az egyik tengelyen lévő gumik már jelentősen kopottabbak, az autó viselkedése kiszámíthatatlanná válhat fékezéskor vagy kanyarban.
A gumiabroncs állapota – nem csak a minta számít
A gumi korát sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az abroncs anyaga idővel öregszik, még akkor is, ha a futófelület épnek tűnik. Az 5–6 évnél idősebb gumik már keményebbek, veszítenek rugalmasságukból, és hidegben kevésbé tapadnak.
A DOT-szám (pl. DOT 1021) megmutatja, mikor gyártották a gumit – az első két szám a hetet, a második kettő az évet jelzi. Ha például 1021 szerepel rajta, az a 2021-es év 10. hetét jelenti.
Ha az abroncs repedezik, deformálódik vagy vibrációt okoz, cseréje már nem halogatható – ilyenkor nemcsak a jogszabályi megfelelés, hanem a biztonság is veszélybe kerül.
Mikor érdemes új téli gumit vásárolni?
A legjobb időszak a téli gumi cseréjére az, amikor a napi átlaghőmérséklet tartósan 7 °C alá csökken. Ekkor a nyári abroncsok már veszítenek tapadásukból, míg a téli gumik keveréke ekkor teljesít a legjobban.
A friss téli gumik nemcsak biztonságosabbak, hanem gazdaságosabbak is: a megfelelő tapadás miatt rövidebb a fékút, kevesebb a csúszás, és ritkább a balesetből adódó javítás. Érdemes megbízható forrásból, ismert márkák közül választani, ahol pontosan feltüntetik a méretet, az évjáratot és az energiahatékonysági besorolást is.
Ha aktuális a csere, érdemes átnézni az új téli gumi vásárlása oldalt, ahol naprakész kínálat, gyártói akciók és részletes méretválaszték is elérhető.
